A Holdudvar magyar népdal-feldolgozást és a magyar népzene ihlette instrumentális zenét játszik akusztikus hangszerekkel. Az együttes történetének első szakasza 1999-től 2003-ig tartott, ekkor az egyrészt progresszív rockot és jazzt, másrészt klasszikus zenét tanult tagok szokatlan hangzásvilágot hoztak létre. A folkrock felé mutató zenei világot a dob és a basszusgitár, a klasszikusat a zongora és az ének képviselte, a népzenét a népi fúvós hangszerek. Ennek az időszaknak a végén jelent meg a Periferic Records gondozásában a Három esztendő című album. 2004-ben a Holdudvar jelentősen átalakult. Ennek célja az akusztikus hangzás felé történő jelentős elmozdulás volt, ugyanakkor megmaradt az együttesben a zongora mint meghatározó klasszikus hangszer. Amíg az első felállásban a kísérletezés, addig ebben az időszakban egy jól átgondolt koncepció mentén történt a zeneszerzés. Mindezt legjobban a 2007-ben saját, szerzői kiadásban megjelent Malom című album mutatja. A lemezen levő számok egy történetet mesélnek el malomról szóló népdalok segítségével, hangulatfestő, instrumentális zenei közjátékokkal. Az együttes 2010-ben újjáalakult, elhagyta a klasszikus zenét képviselő zongorát, így a hangszerelés teljesen akusztikussá vált. A magyar népzene és annak hatása összetett módon jelenik meg a Holdudvar zenéjében. A népdalok a feldolgozásnál mindig eredeti formában maradnak, a szólóhangszeres improvizációk szinte mindig hagyományos hangsorra épített dallamok, a ritmus pedig gyakran a magyar népzene lüktetését hozza vissza. Mindemellett a harmóniák a legváltozatosabb módon, a jazzből és a könnyűzene számos ágából merített, meghatározó zenei alapok, ettől válik a Holdudvar kortárs világzenévé. A zenekar tagjai: Csenki Erika - ének Rödönyi Gergő - gitár Temesvári Bence - hegedű Temesvári Máté - basszusgitár Torda-Molnár Tamás - furulyák, tekerőlant Válóczy Balázs - dobok és ütőhangszerek